DSCF7772„Hiszen ott álltam éjről-éjre, egyedül, egy pincemély álomban heverő vermonti falu faházának verandáján, azzal hitegetve magamat, hogy a szarvasokra várok, miközben, ez nyilvánvaló volt, nem vártam én semmire, egyszerűen csak jólesett egyik éjjel a másik után mindig kicsit hosszabb ideig meredni a sötétbe.”

http://www.kortarsonline.hu/2014/11/irodalom-szarvasokra-varva/24176

Reklámok